…merhogy olyan vége lett a közvéleménykutatásnak, amilyen…

Szóval: nemisolyanrégen feltettem én egy kérdést, miszerint, legyen-e könyvkiadás, vagy nelegyen.

A válaszokat olvasva úgy döntöttem, hogy lesz.

Kerestem is hát rögvest egy olyan helyet, ahol kiadják a produktumot.

Elmentem hát valakihez valahová, aki ilyen könyvkiadással foglalkozik. Illendően, a napszaknak megfelelően köszöntem, majd megkérdeztem, hogy hogyan lehetne kéziratból nekem könyvet fabrikálni. Mondta is nekem az illető, hogy hogyan és miként - úgyhogy faja minden. Ám amikor beleolvasott a kéziratba, csak annyit mondott: kileheteztadni, deminek….   

Nadehát nemazért mentem én oda, hogy véleményezze bárki is a blogomnekemet, hanem azért, hogy jól megcsinálja könyvnek – úgyhogy ezen vélemény nem tántorított el engemet egy cseppetsenem.

Egyszónakisszázavége: meglesz a könyvemnekem.

…hogy mikor? Azt nem tudom. Ha minden igaz, akkor egy hónapon belül.

Nyugi…. amint a nálam lesz az első példány, hidd el, szólni fogok.