…a történet két részből áll: az első rész, a buli kezdete, és a második, ami reggel történt. A közötte levő időszak valahol és valamiért elveszett a kollektív tudatalattiban…

1.,

Az érkeződés a szokásos módon történt. Szépen sorban jöttek a népek, hozta mindenki a hoznivalót, nem mintha a „kincstár” nem bővelkedett volna ilyesmivel – de így legalább duplaannyi elfogyasztanivaló lett.

Amint mindenki megérkezett, elhangzott  az áldás, hisz tapasztalatból tudtuk, hogy érdemesebb ilyenkor elmondani a jókívánságokat egymásnak, mert a későbbiekben nem biztos, hogy el tudjuk mondani – no nem azért, mert nem akarjuk, hanem azért, mert talán nem leszünk képesek beszélni.

Zene felhangosít, háttérzaj megnő, sztepcipők fölhúz, indul a mandula…

2.,

…mikor kitisztult a látásom (nekérdezdmikor, foggggalmamsincs) a következő látvány tárult elém: az egyik srác a fekpadon aludt, a kezéhez szigszalagozott súlyzókkal –  mintha edzeni akart volna az éjjel, csak nem volt elég erős, mi meg segítettünk neki, hogy el ne ejtse a súlyokat. Rémlett valami ilyesmi. Egy másik a kanapén durmolt, kissé lejjebb volt csúszott nadrággal, és a nagyképernyős TV volt az ölében – bevillant, hogy mintha éjfélkor megfogadta volna, idén meghúzza Bijonszét… hátööööö…. szerintem megtette. Egy harmadik srác a földön aludt, félmeztelen, melltartóban – ezt nem tudtam értelmezni.

Vágod, hogy a wc ajtót kicsit félve nyitottam ki: tényleg egy tigrisre számítottam. De nem volt tigris. Csak egy haver, aki ott aludt…

A másik szobában senki nem volt (ééééérdekes….), a konyhában pedig – kapaszkodj meg – ott kávézott a szomszéd néni… aki ha jól emlékszem valamikor átjött, hogy legyünk csendesebben, mert ránkhívja a nénósautót….

…nnnna itt adtam föl a harcot, és mentem el aludni.

Bőven elég, hogy ennyi talányt megfejtsek rögtön év elején…

….

 

….

 

….

 

Az az igazság, hogy a fent leírt második pont tartalma az utolsó betűig kamu. Kitaláció. Fikció.

De tedd a szívedre a kezed: csumára elhitted, és beindult az a mocskos fantáziád, hogy mi is történhetett a közbeeső időben… hogytemilyenvagy!

Viszont akkor jogos a kérdés: mi is történt?

Az úgy történt, hogy a csapat egy része hazament kábé foggggalmamsincs mikor, szerintem háromkor, de üssenek agyon, ha pontosan tudom, mert nem néztem az órát. A kemény mag reggel hétkor távozott kevésbé öles, ám annál bizonytalanabb léptekkel, és az igazi harcosok, a valódi béközép háromnegyed tízkor fogta meg a kalincsot, hogy mostmárakkor télleg, de télleg elindul haza, mert fáradt. Én meg még le se feküdtem az idén…

…ami pedig a közbeeső idő alatt történteket illeti: nos, az maradjon a mi titkunk. Ami ezen négy fal között történt, az ezen négy fal között is fog maradni.

De azért vágod: olyan nagyon uncsi nem lehetett a buli, ha eddig tartott…